A "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" előírásai

(Good Farming Practice)

 

2. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez

 

Téma                                       Alapfeltétel

1. Szántóföldi növénytermesztés - Monokultúrás termesztést kerülni kell.

                - Legalább 5 évente egyszer pillangós növényt kell termeszteni a vetésváltásban.

 2. Gyepgazdálkodás                  - Az állatsűrűség mértéke nem haladhatja meg:

                                                 = szarvasmarha, juh, kecske és vad esetében az 1,8 állategység/ha,

                                                 = szabadtartású baromfi esetében az 1,4 állategység/ha,

                                                 = szabadtartású sertés esetében az 1 állategység/ha.

- A bálázást és a széna lehordását legfeljebb 30 napon belül el kell végezni.

- Gyepek égetése tilos.

 3. Tápanyag-gazdálkodás          - Tápanyag-gazdálkodást legalább 5 évente elvégzett talajmintavétel alapján kell végezni.

- A gazdálkodó a nitrogén trágyázás során a természetileg érzékeny, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területeken a megadott határértékeket (lásd e melléklethez tartozó Kiegészítő táblázatban foglaltakat) nem haladhatja meg.

- 5%-nál meredekebb lejtésű területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett lehet használni.

- Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken.

- Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre, ha a trágyázás és a vetés közötti időszak nem több, mint 14 nap és még az adott évben megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül a területre.

- Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj 5 cm vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra.

- A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalék víz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott olyan trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az állattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség tárolása.

- Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónap időtartamra alakítható ki a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek betartása mellett.

- A gazdálkodó hígtrágyát, trágyalevet, csurgalék vizet és silólevet kizárólag csak olyan szivárgásmentes, szigetelt tartályban vagy medencében tárolhat, amely legalább 20 évig ellenáll a korróziónak és befogadási kapacitása legalább 4 havi mennyiség tárolását biztosítja.

 4. Növényvédelem                       - A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett.

- Tilos a növényvédelmi tevékenység során a vadon élő szervezetek veszélyeztetése.

- Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni.

- Tilos növényvédő szert tárolni a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó, valamint a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában mért egy kilométer széles távolságon, természeti területeken, valamint a védett természeti területeken és azok határától mért egy kilométeres távolságon belül, valamint vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül, továbbá ár- és belvízveszélyes területeken.

- Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről.

- A csak megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók fel a növényvédelmi tevékenység során.

 5. Természet- és tájvédelem      - Tilos a természetes vagy természet közeli élőhelyek, valamint a gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítása, tájelemek elmozdítása a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során.

- Tilos a védett természeti értékek károsítása.

 6. Állattartás                            - A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának.

- Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.

- Az állattartó köteles állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni.

- Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állat-egészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról.

 7. A gazdaság területének rendben tartása                                                                                       - A gazdálkodónak a használatában lévő utak, szegélyek, csatornák, árkok, gazdasági épületek, telepek, szérűk, tárolók stb. környezetének, szegélyének tisztán tartásáról, ápolásáról is gondoskodni kell.

 8. Kötelező nyilvántartások       - A gazdálkodónak a mezőgazdasági művelés alá vont táblákon történő tevékenységekről táblatörzskönyvet kell vezetni.

- A gazdálkodás során felhasznált növényvédő szerekről és termésnövelő anyagokról, valamint az azokkal való tevékenységekről a gazdálkodónak nyilvántartást, permetezési naplót kell vezetnie.

-          A gazdálkodónak a tevékenységével összefüggő, előírt nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább 5 évig meg kell őrizni.